Szeretem a vasárnapokat, mert általában a nap felét együtt töltjük, sokáig alszunk, majd együtt küzdünk az ébredéssel, még a gyomrunkba juttatott koffein hanti nem kezd. Egy-két cigi, néhány értelmetlen mondat. Mosoly az arcán, ahogy rám néz. Igen, kicsit olyan, mintha szeretnénk egymást. Benne van minden mozdulatunkban, ami leginkább cirógatás, mert jól esik, mert jó hozzá érni, és úgy tűnik neki is hasonló az elmélet a fejében. Reggelit készítek, elnyammog rajta, majd még egy kávé és egy kellemes visszadőlés a párnák közé. Még egy kicsi bújás, szoros ölelés, ami étek a léleknek.

Ma is mellém hevert, bebújt a takaró alá, előbb átkarolt, majd a keze a popsimra csúszott, könnyed magabiztossággal, simogatott, majd betolta az ujjait a szeméremajakimhoz, a másik kezével, a hajamba markolt. Hozzám feszítette a csípőjét, hogy ruhán keresztül is érezzem, hogy vágyik rám, meg akar dugni. A keze már a pólóm alatt markolta a mellem és én kéjes nyögésekkel adtam át magam neki. Nem voltak kérdések, lerángatta magáról a gatyát, rólam a nadrágot. A makkját a nedves ajkakhoz dörzsölte, széthúztam az ajkakat, hogy utat tudjon törni magának. Nem teketóriázott, belém nyomta magát, megmarkolta a csípőm, a hajam, és indult az aktuális gyönyör. Csak ziháltam, kapkodtam a levegőt és nyomtam hátra a csípőm, mert imádom, mikor bennem zakatol. Hasra fordított, felhúzta a csípőm, visszadugta a farkát és egyre keményebben csapódott a csípőmnek. szétfeszítette a popsim, hogy tövig elmerüljön, egészen belecsavarodtam az élménybe, ahogy ő is. Orbitálisat élveztünk. Zihálva engedtem vissza a csípőm az ágyra.

Kellemes, lebegős eufória marad utána a testemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük